Az antifoszfolipid antitestek kimutatásának új rendje a Laboratóriumi Medicina Intézetben

A DE-KK Laboratóriumi Medicina Intézetének Hemosztázis és Laboratóriumi Immunológiai Részlegei harmonizálták az antifoszfolipid szindróma laboratóriumi diagnosztikáját, így 2015. július 13-óta egységes metodika alapján történik az antifoszfolipid antitestek kimutatása. (Erről a 2015.07.06-i Körlevelünkben tájékoztatást adtunk.) A lupus anticoagulans kimutatására a korábbi évtizedes gyakorlatnak megfelelően kizárólag a Hemosztázis Részlegen van lehetőség.
A harmonizációs folyamat során figyelembe vettük a thrombophilia, a primer anti-foszfolipid szindróma (APS) és az autoimmun betegségek (elsősorban Systemas Lupus Erythematosus – SLE) diagnosztikáját leíró nemzetközi ajánlásokat és financiális szempontokat is. A thrombosis hajlam, kockázat megítélése szempontjából az International Society on Thrombosis and Haemostasis társaság guidelinejai1,2 az iránymutatóak, melynek értelmében a lupus anticoagulans (LA) funkcionális tesztelése és az anti-kardiolipin (anti-CL) és anti-β2 glikoprotein I (anti-β2GPI) antitestek meghatározása együttesen szükséges a diagnózis felállításához és a thrombosis kockázat megítéléséhez. Az SLE SLICC 2012-es ajánlása3, az SLE diagnosztikájában a fentiek mellet az IgA izotípusú anti-CL és anti-β2GPI antitestek mérését is tartalmazza. Fentiek alapján az anti-foszfolipid antitestek meghatározásának és az antifoszfolipid szindróma diagnosztikájának menete a következő lesz:
Az antifoszfolipid antitestek szűrőtesztjeit a lupus anticoagulans meghatározásával egyidejűleg, azonos vérmintából a Hemosztázis Részleg végzi. Az anti-CL és anti-β2GPI izotípusonkénti kvantitálása a szűrőteszt eredményeinek függvényében a Laboratóriumi Immunológiai Részlegen történik. A két részleg a mintákkal kapcsolatos logisztikai feladatokat ellátja, a vizsgálatkérőnek ezzel teendője nincs. A vizsgálatkérésre a Hemosztázis kérőlapján (KIZHEMOS) lesz lehetőség a „Antifoszfolipid szindróma kivizsgálása” tétel kiválasztásával. A vizsgálatokhoz – amennyiben egyéb vizsgálat kérése nem történik – egy cső citrátos vérminta szükséges. Az antifoszfolipid szindróma laboratóriumi kritériumainak (lupus anticoagulans, anti-CL és anti-β2GPI) egyidejű figyelembevételével kap eredményt a vizsgálatkérő. Ha az anti-CL és/vagy az anti-β2GPI szűrőteszt pozitív, akkor külön-külön kvantitálásra kerülnek az anti-CL IgG és IgM illetve az anti-β2GPI IgG és IgM antitestek. Amennyiben az IgG és/vagy IgM eredmények pozitívak az egyedi eredmények kiadásra kerülnek és nem történik anti-CL és anti-β2GPI IgA antitest meghatározás. Ha az IgG és IgM eredmények negatívak, akkor az IgA izotípusú anti-PL antitestek tesztelését is elvégezzük, és az összes egyedi IgG, IgM és IgA eredmény kiadásra kerül.
Egyedi vizsgálatkérésre a továbbiakban is lesz lehetőség; indokolt esetben bármelyik, az antifoszfolipid szindróma kritériumai közé tartozó vizsgálatot meg lehet kérni a KIZHEMOS kérőlapon az egyedi vizsgálatok között. A vizsgálati minta ez esetben is citrátos vér.

A vizsgálattal kapcsolatban felmerülő kérdések esetén kérjük forduljanak Dr. Antal-Szalmás Péterhez és Dr. Bereczky Zsuzsannához, a Laboratóriumi Immunológia és a Hemosztázis részleg vezetőihez (50052 vagy 55291-es illetve 55944 és 55158 mellékek).

Eredményeket háromhetente egyszer adunk ki. A lupus anticoagulans, az anti-CL és anti-β2GPI antitest szűrések pontértéke 1404-1779-1779 pont. Amennyiben a szűrőtesztek pozitívak és az egyedi antitestek is meghatározásra kerülnek akkor ennek pluszköltsége az anti-CL antitestek esetében izotípusonként 448 pont, míg az anti-β2GPI antitestek esetében izotípusonként 859 pont. A lupus anticoagulans megerősítő teszt 1031 pont.

Irodalomjegyzék:

  1. Pengo V. et al.: Subcommittee on Lupus Anticoagulant/Antiphospholipid Antibody of the Scientific and Standardisation Committee of the International Society on Thrombosis and Haemostasis. Update of the guidelines for lupus anticoagulant detection. Subcommittee on Lupus Anticoagulant/Antiphospholipid Antibody of the Scientific and Standardisation Committee of the International Society on Thrombosis and Haemostasis.J Thromb Haemost. 2009 Oct;7(10):1737-40.
  2. Pengo V. et al.: Correct laboratory approach to APS diagnosis and monitoring. Autoimmun Rev. 2013 Jun;12(8):832-4.
  3. 3., Petri M et al.: Derivation and Validation of Systemic Lupus International Collaborating Clinics Classification Criteria for Systemic Lupus Erythematosus. Arthritis Rheum. 2012 August ; 64(8): 2677–2686.

Debrecen, 2015. december 14.

Tisztelettel:
Dr. Kappelmayer János s.k.
egyetemi tanár
a Laboratóriumi Medicina Intézet
igazgatója